Eszter befőz

Ismeritek Eszter blogját? Érdemes megnézni és követni, isteni dolgokat készít! Eszter állítja össze, készíti el és szerkeszti a gasztro rovatot a Menta Magazinban, az első számban is találtok Tőle jó pár receptet.

A blogját pedig itt olvashatjátok.

Mesesarok - Zöldsün

Indítottunk egy meserovatot Mesesarok néven a magazinban, ahol szeretnénk bemutatni egy-egy mese illusztrátort, írót, elkészült könyvet, kiadót vagy éppen olyan mesét, amely még kiadóra vár. Utóbbiak közé tartozik a Zöldsünről írt mesekönyvem is, melyet Maros Krisztina illusztrált.  Nagy álmom, hogy egyszer ott állhassak a könyvesboltban és megleshessem, ahogy leemelik a polcról a Zöldsün könyvemet, belelapoznak és hazaviszik. Így aztán Zöldsün itt keresi a kedves kiadóját:)

A Menta Magazinban található meserészlet folytatását itt olvashatjátok:


Zöldsün (részlet)


A kopaszodó fák ágai között bekukucskált a fáradt  napsugár, kiszárította az esőtől nedves avart, amely úgy zörgött minden egyes apró lépés alatt, mint egy lekvárosbödön tetején a celofánpapír. Máskor mindig igyekezett nesztelenül, puhán járni, de ezúttal nem törődött a zajjal, fürgén kapkodta rövidke lábait, futott hazafelé, ahogy csak bírt. A szomszédban lakó nyúlfit szalasztották el érte, hogy elvigye a hírt, megszülettek a sünfiai.Akkora lendülettel érkezett, hogy kis híján felborította a lyukas kosárból, deszkákból, faágakból, száraz termésekből álló kuckójukat, amelyet Sünmama olyan   otthonossá varázsolt, s melynek bejáratánál pirinyó csengettyű zenélt, ha meglengette a szél.

-Cssssssssssss! Halkabban, még felébreszted Őket! – mondta Sünmama boldogan, s orrával a körülötte tekergő, cakkos szélű plédre bökött,  s kissé megemelte azt.  Szorosan hozzábújva ott szuszogtak kicsinyeik.

-Ők mind a mieink –suttogta meghatottan.

Sünpapa óvatosan és félszegen közelebb hajolt, hogy megcsodálja népes kis családját.-Egy, kettő, három, négy ....-számolgatta a rózsaszín testű, még fehértüskés sünbébiket, majd hirtelen hátrahőkölt- öööööö............és ott, ott a takaró sarkánál.....mi a szösz? Méregette összeráncolt homlokkal azt a pirinyó, zöldes valamit, majd felfutó szemöldökkel kérdőn nézett Sünmamára.

-Ő született ötödiknek Drágám, még egészen picike, idővel beéri majd a többieket.Sünpapa megigazította a takarót, hogy alaposabban szemügyre vegye a legkisebb fiát.

- De hiszen zöld a tüskéje???!!!! – felemelte az összegömbölyödött apróságot, a napfény felé fordította, s valóban, egészen úgy festett, mint egy burkába zárt gesztenye, zöld volt és tüskés.

- Ugyan a tüskéi zöldek, egyébként egészen Rád hasonlít a kis pofija! – mosolygott Sünmama elnézően – meglátod Kedvesem, Ő lesz a legkülönlegesebb mind közül.

Beszélgetésük megakadt, amikor nagy robajjal Sünnagyi vágódott be a kékre pingált deszkaajtón, hogy termetes lépteitől megcsörrentek a mintás bögrék a falon. Két karjával szorosan ölelt egy vaskos, időrágta, aranybetűkkel díszített könyvet, oly hatalmas volt, hogy alig látott ki mögüle. Rajta a felirat: „Pipacsréti Aprólábas Bláziusz családfa története”. Előzőleg segített a sünunokák születésénél, s amint kibújt az ötödik apróság is, homlokára csapva kinyögött egy hangos „Ó Te szoknyaszaggató csipkeborokvessző”-t, aztán mindent kiejtve a kezéből további magyarázkodás nélkül elrohant, faképnél hagyva Sünmamát és a kicsiket.

Felkucorodott a hintaszék puha díszpárnájára, néhányszor végighúzta ráncos kezét az óriási könyv fedelén, sóhajtott párat és óvatosan -mintha csak attól tartana, hogy elszöknek a benne lévő betűk- belelapozott. Sünmama és Sünpapa szótlanul figyelte. Sünnagyi hümmögött, lapozott, sóhajtozott, aztán megint hümmögött, lapozott és sóhajtozott. Végül határozott mozdulattal összecsapta a könyvet, feltolta az orrnyergére csúszott szemüvegét és végre megszólalt.

-Öreganyátok tudta, már akkor tudta, mikor meglátta ezt a kis zöldet, ni! – s ujjával a legkisebb sünbabára bökött, majd így folytatta – amint azt a családi történelmünk becses könyvében is lejegyezték őseink, nem először fordul elő ilyesmi a Pipacsrétieknél, hogy valaki zöld tüskékkel látja meg a napvilágot. A ránk maradt írások szerint, megboldogult dédnagyanyám testvére, Tódor bátyja is némi zöldes árnyalattal rendelkezett, ám nem Ő volt az első. A könyv nem részletezi, de megemlít bizonyos különleges képességeket, amelyek segítségével Tódor bácsikátok képes volt átváltozni, sünökre egyáltalán nem jellemző sünfeletti dolgokat művelni. Ezen képességek azonban csak az idő múlásával jelentkeznek majd, nem lehet tudni, mikor és hogyan. De az már biztos, hogy külön fejezetet kap az én zöldtüskés unokám ezen becses könyvben! – lelkendezett kifulladva, és büszkén vetette hátra magát az alatta nyikorgó hintaszékben. Sünmama párás szemmel nézett végig öt csemetéjükön. Sünpapa egy-egy puszit lehelt a homlokukra, majd gondosan betakargatta Őket. Kinézett az ablakon, hosszú, meleg őszt és enyhe telet kívánt, hogy épségben felnevelhesse fiait. Boldog volt.


Ide kattintva tudjátok továbbolvasni a mesét:

Mezők vonzásában

A képsorozatot megtaláljátok a Menta Magazinban.
fotó: Galló Krisztina by FOTOGALLOstylist: Kollár Bori by Borarti 

Werk - hangyaboly

Judit színes állatfiguráit rendezgeti az egész családja és Évi a stúdióban.  Helyes kis hangyaboly:)

A róka

Anna grafikusként csatlakozott a csapatunkhoz, de aztán sorra derültek ki Róla titkos gyűjtőszenvedélyek, képességek és grafikán túli egyéb elkötelezettségek. Na és a lelkesedése, ami határtalan. A képgyűjteményemben rátalált egy bájos rókafigurára és kijelentette, hogy Ő ezt bizony megvarrja. Méretes varródobozzal, anyagokkal, szalagokkal, varrógéppel érkezett meg hozzánk és hozta az általa megrajzolt róka szabásmintát. Osztott szerepet Liának is, aki a tömőanyagot tuszkolta bele a végtagokba. :)

A fotókon meg itt-ott feltűnik egy-egy szőrgyerekünk, itt éppen Füge.

A viráglelkű rókát a magazinban láthatjátok.

Bejegyezte: Kriszta

fotó: Galló Krisztina by FOTOGALLO
Szabásminta és elkészítés: Leskowsky Anna
Stylist: Galló Kriszta

Kiskalácsom

Közös tőről fakadunk Kiskalácsom Krisztájával, vagyis régi munkakapcsolat a miénk, mivel egy reklámügynökségnél dolgozunk már hosszú évek óta. Szóval a kreativitás munkahelyi ártalom. :) Úgy két évvel ezelőtt, amikor megláttam, hogy milyen helyes dolgokat készít mézeskalácsból esküvőkre, biztatni kezdtem: készítsünk pár szép képet az elkészült alkotásaiból és csináljon nekik egy FB oldalt. Biztos voltam benne, hogy nem csak engem nyűgöznek majd le a mézeskalácskodásai.

A kalácskákhoz remekül illik házunk ódon hangulata, a sok régiség, bontott téglák, gerendák, öreg bútorok, csipkék és egyéb apró kiegészítők, amelyhez még Kriszta is hozott pár kiegészítőt, például a Nagymamájától örökölt, gyönyörű antik tésztavágót és a színes díszcukorkáit. A majd öt órás fényképezés után (igen, igen, nem egy kapkodós műfaj :) kislányaink tesztelték le a mézeseket.

A Menta Magazin első számában található cikket teljes egészében itt olvashatjátok:

Amikor valaki végre megtalálja a neki való hobbit, azt a dolgot amiben ki tud teljesedni, helyére billen a világ. A Kiskalácsom projekt Krisztája nemcsak magát, hanem másokat is elvarázsol ezekkel a hihetetlenül izgalmas, újhullámos mézeskalácsokkal. Persze hosszú volt az út idáig.

„ A Kiskalácsom története az esküvőmmel kezdődött, még 2009 nyarán. Igazi romantikus esküvőt képzeljetek el; a Gellérti Téri Szikla Kápolna adott otthont az egyházi ceremóniának, a vacsoránk pedig a Városligetben volt, az Anonymus Étteremben, a kis tavacska partján. Próbáltam minél több különlegességet belecsempészni az esküvőbe, a szervezés során például napokig nézegettem a neten az ültetőkártyákat, de nem találtam olyat, ami igazán tetszene. Ekkor jött az ötlet: mi lenne, ha mézeskalácsokat sütnék, és arra írnám rá egyesével a vendégek nevét, majd azokat helyezném az asztalokra, a tányérok közepére? Kis romantikus masnit tennék bele, ami a rózsaszín tüll széknyoknyákkal és az asztali futókkal igazán remekül fest majd. Az esküvő előtti éjjel nekiálltam tervem megvalósításának, és igazán csodás lett az eredmény. A fogadtatása is várakozáson felüli volt, mindenki imádta. Többen meg is ették, még mielőtt a vacsorát kihozták volna, de sokan eltették emlékbe,  a szüleimnek például még ma is megvan. Az volt életem egyik legszebb napja. Aztán pár héttel az esküvőm után az esküvőszervező hölgy, Hargitai Anett, aki az én esküvőm szervezésében is közreműködött, felhívott telefonon. A Vénusz Esküvőszervező vezetőjeként felkért, hogy készítsek a korábbiakhoz hasonló mézes ültetőkártyákat egy közelgő esküvőre. 

Így kezdődött minden, esküvői ültetőkártyákkal és köszönetajándékokkal. Aztán főleg az ismerettségi kör ajánlásai alapján elkezdtek beérkezni a kisebb megrendelések az esküvőkön kívül elsősorban karácsonyra, aztán születésnapra, egyéb alkalmakra is. Amikor épp nem volt megrendelés,  akkor termékfejlesztettem, ötleteltem, és próbáltam újdonságokat kisütni. Kitaláltam a Kiskalácsom nevet, a szlogent, grafikus kollégám pedig logót tervezett belőle, és szépen lassan feltöltöttük a képeket az FB oldalra.

A Kiskalácsom projekt egyelőre teljes egészében csak szerelem, hobbi. Főállásban kreatív munkatárs, reklámszövegíró vagyok ugyanis egy budapesti reklámügynökségen, jó sok éve már. A kalácsozás is a kreativitás egyféle kiélése, imádom, hogy ilyen szépségeket tudok létrehozni a két kezemmel, szeretek bennük gyönyörködni. Szeretem őket megmutatni Anyukámnak, aki természetesen mindig csodálattal néz rájuk, főleg, hogy tudja: kisgyermekes édesanya és háziasszony vagyok egy főállással, és a Kiskalácsom tulajdonképpen az éjszakai életem: akkor tudok csak nekiállni a szépségeknek, amikor Kamilla, a kislányom már alszik. Ez olyan este tíz körül realizálódik, a munka és a házimunka után. Ekkor jön az éjszaka, meg a mézeskalács díszítés. A cukormáz, a cukorgyöngyök, a cukorvirágok, a színes szalagok, a csecsebecsék világa. 

A képekből egyértelműen látszik, hogy a profilom nem a tradicionális, cirádás, hímes és míves mézeskalácsok készítése, hanem a mézesek egy újragondolt, frissebb, maibb, trendibb változata. Próbálok egyedit létrehozni, olyat, amit még máshol nem láttam. Például szeretem azt hinni, hogy a mézeskalácsból készült dobozkát én találtam ki még évekkel ezelőtt. A mézeskalács kosárka is garantáltan egyedi Kiskalácsom fejlesztés, ez az egyik szívem csücske. 

A fő szezon egyértelműen a nyár, az esküvők időszaka. Még mindig az ültetőkártyák és köszönőajándékok teszik ki a megrendelések legnagyobb részét, de karácsonykor is sokan kérnek egy-egy szép darabot. Emellett születésnapra, névnapra, Anyák napjára, gyereknapra is készítek mézeseket. A gyártásba néha Kamilla, a kislányom is besegít, a kedvence a szaggatás, és persze főleg a mézesek bepuszilása. 

Mivel a mézesek frissen a legszebbek, így érdemes őket egy-két héttel előre megrendelni. Erre a facebook oldal a legalkalmasabb hely. A mézesre vágyók írnak egy üzenetet, és ennyi. Nincsenek raktáron elfekvő mézes kosárkák vagy nyalókák, nem úgy van, hogy leakasztom a polcról és lehet vinni őket, hiszen – és ezt nem győzöm hangsúlyozni – minden frissen készül.”

Bejegyezte: Kriszta

mézesek: Kiskalácsom

fotók: Galló Krisztina by FOTOGALLO
cikk: Németh Lívia
stylist: Galló Krisztina
türkíz festett akasztós: Eradekor

Werk - Alfi, a mézeskalácsok örzője

BA Kiskalácsom fotózás alatt Alfit, az öreg spánielt sosem kellett keresni, mert mindig láb alatt, vagyis inkább a kalácsok alatt volt. Egy darabig reménykedve szegezte a szemét a finomságokra, aztán látva, hogy ez a fotózás sem lesz rövid (nagyjából öt órán át készültek a képek) és egy darabig nem jut hozzá a finom falatokhoz, lebodorodott és elaludt.

    fotó: Galló Krisztina by FOTOGALLO

Bejegyezte: Kriszta