2014. február 15., szombat

Süss fel nap

Bár a téli napsütés kicsit más, mint a nyári, és nincs benne annyi tűz és élet, ettől függetlenül nagyon szeretem. Mostanában kezdtünk igazán nagyokat sétálni az ikrekkel, szóval ha nincs nagyon hideg, és bónuszként még a nap is süt, boldog vagyok.


Miközben a babakocsit tolom és a fény és az árnyék játékát nézem az épületeken, vagy a zebra mellett állva az áthaladók nyakigláb árnyékát lesem, a pillantásom mindig vissza-visszatér a gyerekeimre, akik persze időközben elszundítottak a ringatózástól. Nyilván elfogult anyuka vagyok, de az arcukra eső sugaraktól csak még szebbnek látom őket.

Mert a napsütésben minden szebbnek tűnik. A fák zöldebbek, a melletted elhaladó fiatal pár mosolya sugárzóbb, a virágos bódé elé rakott tulipánoknak szinte még az illatát is érzed. Fogalmad sincs miért, de az életet egyszeriben könnyebbnek gondolod, és már nem is érted, mi volt az a reggeli kiborulás még a gyerekek ébredése előtt.

Bár még csak február van és egy-egy esősebb, szelesebb, horribile dictu havasabb napon elképzelni sem tudod, hogyan lesz ebből tavasz, neadjisten nyár, ne aggódj! Az évszakok tőlünk függetlenül váltják egymást, a természet pedig tudja a dolgát. A várakozásba fásult embereket például ragyogó téli napsütéssel örvendezteti meg. Hogy sose felejtsük el: van mire várni!

Napsütéses hétvégét kívánunk mindenkinek!

fotó: pinterest

Bejegyezte: Lia



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése